Bogács
A Bükki Nemzeti Park közelsége, gazdag madár- és állatvilága, erdős tájai révén ragyogó alkalmat nyújt kisebb-nagyobb kirándulásokra, gyalogtúrákra a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában.

 

Emlékkő, Bogács alapításának 750. évfordulójára
A bogácsi kőből faragott alkotás a település fennállásának 750. évfordulója alkalmából készült, és faragott képei bemutatják a község történetét, az itt élők jellemző foglalkozását.
Így megidézik a képek a szőlőmûvelést, a fürdőt, a kőbányászatot és az erdőgazdaságot is.

 

Szent Márton templom
A XIII. századi, román eredetû templomot a XIV. században gótikus stílusban átépítették. Mûemléki felújításakor, 1958-ban kerültek elő román kori részletei. Helyben bányászott, faragott vöröses kőből épült.
A templom legősibb része valószínûleg a sekrestye, a szentély, a torony bizonyos magasságig és a kápolna. A templom északi falával párhuzamosan, a sekrestye északnyugati sarkától a toronyig egyenes vonalban a földben falmaradvány látható - talán többhajós volt a templom, de az is lehet, hogy egykor kolostor állt mellette.

 

Bogácsi strandfürdő:
A szép természeti környezeten túl a falu központjában levő termálfürdő évente sok ezer gyógyulást, felüdülést kereső látogatót vonz. A 70C fokos termálvíz a mintegy 600 m mélységben levő mészkőből a kőzetben felhalmozódott gázok nyomásának hatására tör fel. A kénes melegvíz elsősorban a reumatikus betegségekben szenvedőkön segít, de szívesen alkalmazzák fürdőkúraként a nőgyógyászati panaszokkal küszködők is. A gőzölgő melegvíz a leghidegebb napokon is kellemessé teszi a fürdőzést az idősebbek és az egészen fiatalok számára is.

 

Kaptárkövek:
A riolittufa megjelenési formái közül a legkülönlegesebbek a süveg formájú kúpok. Ezek némelyikén emberkéz által formázott fülkéket találunk, melyek eredetét egyrészt kultikus céllal magyarázták, a halotthamvasztásos temetkezés egy szokatlan formájának tulajdonították. Mások áldozati vagy bálványtartó fülkéket véltek látni bennük, de a legvalószínûbb feltételezések szerint méhészkedésre használták őket. A régi öregek névadási szokása persze sokkal inkább a mesevilággal hozza kaptárköveinket összefüggésbe: Noszvajon Kősárkány, Cserépfalun Ördögtorony, Szomolyán Királyszéke, Cserépváralján Nagybábaszék a nevük.

 

Pincék:
Az Egri- és Bükkaljai Borvidékhez tartozó falvainkban a szőlőtermesztés és borászat évszázados hagyományainak köszönhetően hangulatos pincesorokat találhat az ideérkező, aki egy pohár borra mindig szívesen látott vendég.

 

Szabadtéri Lepkemúzeum
A Szabadtéri Lepkemúzeumban öt év munkájának az eredményét, közel négyszáz lepkefajt tekinthető meg. Védett fajok nincsenek a gyûjteményben.

 

 

Eger: